Új utakon

Hírek

2010. november 4.
A drogos onnan vár segítséget, ahonnan el tudja fogadni. A kábítószer-fogyasztás nyílt titok
Hazánkban a szenvedélybetegségek közül sokan tabuként közelítenek a kábítószer-fogyasztáshoz. Mivel törvénybe ütköző nem csak az előállítása, forgalmazása, terjesztése, hanem a fogyasztása is, a kipróbálók, az alkalmi illetve rendszeres fogyasztók nem verik nagydobra, hogy szerhasználók.
A fiatalok tudják, ki füvezik, szipuzik, gyógyszerezik stb. körülöttük, ezzel szemben a szülőknek általában tudomásuk sincs arról, hogy a gyerek drogozik. A média akkor foglalkozik a témával, ha tragédia történik. Egyébként a társadalom tagjainak többsége és a politika sem tud mit kezdeni az egésszel. A felszínen mélyen elítélik, de amint érintetté válnak, tanácstalanok. Miként azok a fiatalok is, akik le akarnak szokni, vagy félnek a veszélyeitől, például a fertőző betegségektől.

E társadalmi probléma mederben tartására idehaza is létrejött egy intézményhálózat, de kiderült, hogy a működés hatékonysága bizonyos területeken kielégítő, másutt a nullával egyenlő. A prevenció területén vannak eredmények, de az egészségügyi és szociális ellátás-tervezés változtatásra szorul. A szűkülő erőforrásokért az egészségügyi és szociális ágazatok egymással versenyeznek. Helyi szinten van némi együttműködés. A meglévő kábítószerügyi ellátórendszer fejlesztésének technikáit keresi az Európai Unió által finanszírozott projekt, amelynek munkájában Dunaújváros is részt vesz a Dunaújváros Ifjúságáért Közalapítványon keresztül.

Október végén a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet szervezésében Kilátások az ellátásban címmel rendeztek konferenciát hazai és nemzetközi szakemberek részvételével Budapesten. A TÁMOP (Társadalmi Megújulási Operatív Program) 5.4.1. kiemelt kábítószerügyi projektje újszerű szolgáltatás-tervezéshez, fejlesztéshez nyújt muníciókat az egészségügyi és szociális ellátás területén. Számos fontos szolgáltatástípus nem, vagy alig elérhető a célcsoportok számára. Területi egyenlőtlenség, az összehangoltság hiánya és a meglévő szolgáltatások eltérő szabályozottsága és minősége jellemző. A modellprogram területei: É-Pest (XIII. kerület), É-Buda (III. kerület), Miskolc és Dunaújváros. A helyi szükségletfelmérések megtörténtek, a meglévő intézményeket számba vették, így a szenvedélybetegség problémájával közvetett és közvetlen kapcsolatban lévőkkel egy asztalhoz ültek, úgynevezett fókuszcsoportos beszélgetéseket folytattak a kutatás vezetői. Önkéntesek interjúkat készítettek a rejtőzködő (látens) szerhasználókkal. Többek között arra keresték a választ, hogy tudják-e, hova forduljanak problémáikkal. A városban nincs drogambulancia, a kezelő-ellátó rendszerek csak egyes elemei lelhetők fel.

A konferencia egyik meghívottja, Ambross Uchtenhagen professzor svájci tapasztalatait adta közre. A prioritások fontosságát – kapacitásbővítés, avagy minőségjavítás elsődlegességét, például a meglévő szolgáltatások minőségének az emelését -, a szolgáltatásokat nyújtók számára oktatási modellek készítését, a kezelésben meglévő jó gyakorlatok elterjesztését hangsúlyozta előadásában. A teljes lefedettség követelménye szerint, a kezelés lehetősége a legtöbb emberhez jusson el. Országukban a kannabisz-használatnak egyre nagyobb a súlya a közlekedési balesetekben, s az iskolai teljesítmények romlásában is. (Európa legnagyobb kannabisz exportőre Svájc.) A professzor a főbb kockázati csoportok közé sorolta nem csupán a problémás szerhasználókat, hanem az alkalmi, illetve visszafogott fogyasztókat is. A drogosok nagyvárosokba történő bevándorlásának elkerülése végett a szolgáltatásokat decentralizálták, a szolgáltatásokhoz való hozzáférést földrajzi értelemben is növelték. A heroin használók 70%-a jut kezeléshez. A háziorvosokat hathatósan bevonták a kábítószeresek elérésébe és kezelésre küldésébe. Nagyon lényeges a svájci gyakorlatban a folyamatos monitorozás, vagyis az eredményesség mérése, visszacsatolása a költséghatékonyság mentén.

S hogy mit tettek a hollandok a kábítószer-probléma mérséklésére? A gyakorlatukat Franz Trautmann ismertette. Egyre több kezelést alkalmaznak, egyesek kiesnek, majd ha bajban vannak, újból visszatérnek a rendszerbe. Hollandiában anyagilag is abban érdekeltek, hogy minél több klienst és minél tovább tartsanak bent az ellátó rendszerben. A módszerek közül megszüntetik azokat, amelyek nem hatékonyak. Példaként említi a franciákat, akik a kezelésben a pszichoanalitikus módszerekre esküsznek, holott azok eredményessége megkérdőjelezhető. Közép-Kelet-Európában Magyarország az elsők között készítette el drogstratégiáját. Azt javasolja, hogy legyenek kliens- és szolgáltatásprofiljaink a szolgáltatás-tervezés javítására. Ha a kettőt összevetjük, kiderül, mi hiányzik. Ő úgy látja, hogy Magyarországon nem könnyű a politikusokat meggyőzni arról, hogy bizonyos eszközökre szükség van. A gyakorlati munkában a visszacsatolás, a helyzet folyamatos újraértékelésének híve. S mivel az ottani önkormányzatok nem akarják látni a drogosokat az utcákon, otthonokat hoztak létre számukra, amelyekben egyre több az ötven év körüli lakó. A vidéki fiatalok hétvégeken felmennek a közeli városokba, kokaint és más szereket használnak, és isznak. A médiát csak akkor érdekli a téma, ha valami rendkívüli történik. Pedig az újságírók sokat tudnának segíteni a probléma tudatosításában.

A konferencia kerekasztal beszélgetéssel zárult, amelyben felmerült, hogy idehaza a gyermek- és ifjúsági drogosok kezelése nem megoldott. A gyakran változó törvényi környezetben a politikai akarat rendkívül fontos lenne a probléma komplex módon történő megközelítésében. S abban sem volt vita, hogy az egészségügyi és szociális ellátó-rendszer legyen sokszínű azért, hogy mindenki rátaláljon a szükségleteinek megfelelő szolgáltatásokhoz.

Szente Tünde

Figyeljen gyermekére
városbiztonság
szenvedélybetegségek
családon belüli erőszak
áldozatvédelem
Hírek
programajánló
További hírek:

2011. 06. 07.

Gyerünk a moziba be!

Kulturális centrum a város szívében - a galéria újraindítása, gasztronómiai műhely létrehozása, koncertek, kiállítások rendezése... >>>

2011. 05. 24.

Kilátások az ellátásban Kábítószer-érintettség Dunaújvárosban

Ha a hazai legfrissebb kutatások alapján becsüljük meg a dunaújvárosi kábítószer-használók létszámát, akkor ötezer fő körüli az a populáció, amely az elmúlt esztendőben feltételezhetően drogozásban érintett – kezdte előadását Horváth Gergely, a Nemzeti Drog Fókuszpont munkatársa azon a szakmai felkészítő tréningen, amely az egy esztendővel megkezdett TÁMOP 5.4.1. projekt részét képezi. >>>

2010. 11. 26.

A javasolt drogmennyiség: 0 milligramm - a toxikológus ajánlásával

Drogos a gyerek, szülői pánik a XXI. században! címmel tartott előadást november 17-én a Dunaújvárosi Főiskolán dr. Zacher Gábor toxikológus. A későesti rendhagyó szülői értekezlet ötlete Szalai Attila okleveles kohómérnöktől származik, aki maga is szülő, és aggodalommal néz a jövő elé. Az elhangzottakról készítettünk összefoglalót. >>>

2010. 11. 18.

Jubilált az IITI Háttér szervezet, befogadó intézet, szociális mentsvár

Tíz esztendővel ezelőtt jött létre az Ifjúsági Információs Tanácsadó Iroda, az IITI Dunaújvárosban. November 4-én idézték fel a mögöttük hagyott évtizedet az iroda alapítói, a hozzá kapcsolódó Dunaújváros Ifjúságáért Közalapítvány kurátorai, felügyelő bizottságának tagjai, valamint mindazok, akik együtt működtek velük. >>>

2010. 11. 18.

Szociális szinergia a krízisbe kerültekért - Honlap az adományosztás gyorsítására

A szociális segítséget adók egy asztalhoz ültetése volt a célja annak a konferenciának, amelyet november elején a Magyar Mentőszolgálat Alapítvány szervezett. A tevékenységek összehangolását, szorosabb együttműködést és egy információs weblap létrehozását látja szükségesnek a diskurzust kezdeményező. >>>

2010. 06. 07.

Az országban egyedülálló szociális szolgáltatás - „Nem tudtuk, hogy lehetetlen, ezért megcsináltuk”

Mind többet hallunk a civil szféra erősödésének fontosságáról. Ahol az állam nem elég hatékony, a „réseket” kezdik „betömködni” az alapítványok, egyesületek, illetve bejegyzés nélküli formációk. Dunaújvárosban is működik egy olyan alapítvány, amely nagyban kiveszi a részét a hajléktalan-ellátásból. >>>